A tihanyi bencés monostort alapító I. András király családjának – és feltételezhetően magának az uralkodónak – a földi maradványai lehetnek azok a csontok, melyek tudományos vizsgálatairól András napján, november 30-án számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A magyar történelem zaklatott évszázadaiban, elsősorban a török hódítás következtében, középkori uralkodóink nyughelyének, illetve földi maradványainak azonosítása leginkább egy véget nem érő tudományos nyomozáshoz vagy egy sok évtizedes türelmet igénylő szakmai kirakós játékhoz hasonlítható. Ezért minden, a török kor előtti időszakhoz köthető, magyar királysírokkal kapcsolatos kutatási eredmény kiemelten fontos. Az utóbbi időkben Esztergomban IV. Béla nyughelyének helymeghatározásával kapcsolatban merültek fel újabb adatok. S immár egy évtizede tart a tudományos vita arról, hogy Szent László király első temetkezési helye lehetett-e a somogyvári Szent Egyed-monostor, vagy mindig is Váradon nyugodtak a hamvai, ahogyan azt a kutatók többsége ma is valószínűbbnek tartja.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) vezetésével idén a tihanyi királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja a korábbi, 1953-as kutatások hitelesítésén túl az ott található sírok korának minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Bár bizonyos tárgyleleteket nem tudnak sírokhoz kötni, a talált tárgyak jól szemléltetik, hogy az egyes korszakokban milyen célokra használhatták az altemplomot.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A kormány 3 éven keresztül megduplázza a HUN-REN-program költségvetési támogatását.
Hol az idea mostanában? A Belgium hívójelű kokainelosztóban? A grazi tömegmészárlás Ausztriájában? Bezzegromániában?
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Az ELTE szakpszichológiai továbbképzésén használt tankönyv LMBTQ-fejezetét áthatja a gender-ideológia, ráadásul egyoldalú, és elhallgatja vagy nem fogadja el az eme szemléletbe nem illeszkedő tudományos eredményeket, azaz szelektál a tudományban.
Elképesztő eszmefuttatást vezetett le Polyák Gábor: szerinte azért van szüksége külföldi pénzre a „független” médiumoknak, mert a külföldi médiavállatok kivonultak az országból, mégis Orbán a hibás ezért is.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
